Pethes Mária.jpg

Pethes Mária
23 kötetes költő, író, a Kontraszt független irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője

Bucsi Mariann írói képességeihez, tehetségéhez nem fér kétség.

Olyan tabu témákat feszeget, amikről még a benne élők sem szívesen beszélnek. Sőt, nemcsak titkolják, de maguknak sem ismerik be. Feltárja, kíméletlenül kibontja a jelenség mentális hátterét, hogy a hasonló helyzetben lévők ráébredjenek, milyen életet élnek. Hogy egy bántalmazó szülővel, szeretővel, férjjel élni nem élet.

Írásaival segít rádöbbenteni az ilyen embereket a változtatás sürgősségére. Ugyanakkor a különféle társadalmi- és civil szervezeteket arra sarkallja, foglalkozzanak minél alaposabban ezekkel a témákkal.

 

Novelláiban felismerhetjük a másságot is, amit olyan érzékenységgel mutat be, hogy az olvasók számára minden különbözőség elfogadhatóvá válik. Nyíltan, nagy emóciókkal ábrázolja a szereplőit, ami az elfogadáshoz vezeti olvasóit.

Kiváló beleélő képességgel rendelkezik, bámulatos, hogy az amúgy boldogságban, harmóniában élő írónő milyen sokrétű, sokféle drámai helyzettel képes teljes mértékben azonosulni azért, hogy üzenetei eljussanak mindenkihez.

 

Bucsi Mariann az az alkotó ember, aki nem öncélúan ír, hiszen minden problémát, társadalmi, szociális tragikus jelenséget bemutat, amit általában a szőnyeg alá szoktak söpörni mind a tragédiát elszenvedők, mind a jogalkotók.

A szerelmi szálakat nagy érzelmekkel szövi, finoman erotikus történetei is rengeteg olvasót vonzanak. Bucsi Mariann nevét tanácsos megjegyeznünk, mert minden bizonnyal további sikereiről fogunk értesülni.

Pelesz Alexandra

Aranyokleveles és MANE nívódíjas írónő


Mariann írásait mindig akkor kezdem el olvasni, amikor teljes a csend és a nyugalom körülöttem, mert tudom, már néhány sor után magával fog ragadni a történet, és nem szeretném, hogy bármi megzavarjon közben. Legyen szó nagyon mély, szőnyeg alá söpört témáról, vagy egy szerelmi történetről, mindig egy levegővétellel és teljes beleéléssel olvasom végig. Mariann olyan empátiával és érzelmi intelligenciával rendelkezik, annyira finoman írja le a lélek minden apró rezdülését, hogy karaktereinek érzéseit a sajátomként tudom megélni. Szerelmi történeteinek olvasása után mindenki saját maga is szerelmessé válik egy kicsit. Ha párkapcsolatban él, érzései újra felpezsdülnek, ha magányos, vágyni kezd a szerelemre, az érintésre. Mindig egy boldog, békés állapotban ringatózva olvasom végig ezeket a romantikus, tiszta novellákat, még akkor is, ha azok nem egy nő és egy férfi szerelmét, hanem egy leszbikus, vagy homoszexuális kapcsolatot mutatnak be. Személy szerint mégis a tabutémákat leíró prózái állnak a legközelebb a szívemhez. A családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás, a nemi erőszak mind-mind olyan témák, amelyekről csak nagyon kevesen és nagyon nehezen beszélnek. Mariann olyan megrendítő módon ír a különböző bántalmazásokról, hogy az olvasónak szó szerint elakad a lélegzete, a fájdalom és az együttérzés elszorítja a torkát, és legszívesebben üvöltve kiáltaná a világba: Segítsünk már az áldozatoknak! Nem egy novella volt már rám olyan hatással, hogy napokig nem tudtam kitörölni a benne olvasottakat az emlékeimből. Tiszta szívemből ajánlom ezeket az írásokat pedagógusoknak, pszichológusoknak, terapeutáknak, szülőknek, és úgy összességében minden nőnek és férfinak, aki ebben a sokszor rideg világban tisztán akar látni és érezni.

Vernyik László
Többszörös aranyokleveles költő

 

2020 januárjában teszem közzé ezt a megállapítást: Remélem lesz közületek valaki, aki emlékezni fog szavaimra, ha előbb mennék el, mint, hogy ez bekövetkezne! Bucsi Mariann irodalom könyvekben lesz tananyag! Prózája a mai magyar irodalom vezércsillaga. Hagyjuk most a történeteket. Arra figyeljünk, ahogy egymásba fűzi a képeket! Szavakkal fest. Nem! Nem fest. Filmet vetít. Birtokában van ez az Írónő, mindannak, amit Agatha Christi tudott! Figyelmezzetek Rá!


Vernyik Lászlónak hívnak. Frisskötetes költő vagyok, aki évtizedek óta ír. Bucsi Mariann írásaira egy éve lettem figyelmes.Már első-általam olvasott- prózája is mély nyomot hagyott bennem. Hősei nagyon életszerűek, akár a szomszédjaink, barátaink, ismerőseink is lehetnének. Úgy szól az olvasó lelkéhez, hogy az magára ismer a szereplők valamelyikében, de minimum azonosulni tud az adott karakterrel. Képei láttatnak, soha nem fordulnak unalomba a történetek - sőt gyakran van bennük egy nem várt csavar. Repertoárja széleskörű: Szerelem, család, barátság, és gyakran megjelenik az emberi gonoszság is. Két dolog különösen megfog Mariann írásaiban: az egyik, hogy mindig van feloldozás, a másik pedig, hogy az olvasó olyannyira a hatása kerül a novelláknak, hogy nem tudja úgy folytatni a napi rutinját, mint addig. Minden egyes írása gondolkodásra késztet.

Mariann egy tiszta lelkű, gazdag érzelemvilággal megáldott tehetség, akit meg kell ismerni.

Pálné Tóth Gyöngyi
Öt kötetes író, költőnő

 

Kedves Olvasók!
Elhatároztam, hogy elmondom nektek, hogyan ismertem meg Bucsi Mariannt és írásait, mi a véleményem róla.
Egy ideje már tag voltam egy zárt közösségi média csoportban, amikor felfigyeltem egy különleges írás sorozatra. A címe Erotikus ABC volt.
Ejha! Mondtam magamban. Ki ez a nő, aki ilyen nyíltan, mégis nőiesen finoman tud írni a szexről, holott az egyik legfőbb tabutéma? Arról nem is beszélve, hogy milyen leleményesen tudta alkalmazni az egy fajta betűvel kezdődő szavakat. Bizsergetően erotikus monológ kerekedett minden betűnél.
Később aztán tudatosan figyeltem a megjelenő írásaira. Kerestem, vártam őket, és nem csalódtam.
Mariann olyan élethelyzeteket, témákat dolgoz fel, ami sokakat érint, mégsem beszélnek róla, vagy csak titokban. Ahogy az lenni szokott, az áldozat szégyelli, hibáztatja magát...
Belemerültem minden novellába. Ott voltam a lelkileg bántalmazott nő étkezőjében, a manipuláló anyós háta mögött, leselkedtem a szerelmesek éjjeliszekrényén. Mindez azért, mert olyan jellemrajzokat készített az író, hogy nem tudtam kivonni magam a hatás alól. Egyetlen sora sem volt unalmas, vagy félrevezető szócséplés. Minden lélekrajz szorosan hozzátartozott a szereplő jelleméhez, a történet folyamatához. Óriási tájékozottsága, műveltsége okán minden témakörben otthonosan mozog. Alakjai életre kelnek, kitűnően jellemzi őket cselekedeteik, szavaik alapján, a helyszínek szinte kézzelfoghatóak. A novellák végén ott van a csattanó, amit az elején el sem lehetett képzelni.
Érdekfeszítő történeteihez úgy szóltam hozzá, ahogy az életben reagálnék, egyszer indulatosan, máskor sajnálkozva, vagy részvéttel, esetleg kicsit irigykedve, a témától függően. Ez annak volt köszönhető, hogy Mariann úgy tudta leírni a cselekményt, hogy ott kellett lennem, ahol történtek.
Lehet, egy novella mindenkiből mást fog kiváltani, de a hatás nem marad el, azt biztosan tudom.
Különleges témáit, tehetségét felfedezték már több irodalmi rovatban is, méltán.
Biztosan nem véletlen, de privát levelezésben is egymásra találtunk.  Virtuális barátságunk még nem realizálódott, személyesen nem találkoztunk, de alig várom!
Sohasem tudni, mit hoz az élet, ezért rá mertem bízni egy témát, amit, ha én nem tudnék megírni, őt kértem fel rá. Biztos vagyok benne, hogy nála jobban senki sem tudná.
Röviden ennyi a véleményem, a többit mondják el a novellák. Egyetlen olvasó sem fog csalódni bennük!
Ajánlom mindegyiket, szeretettel!

Zsiborás József
Mérnök, mediátor

 

Mariann az írásaival nem ott takarít ahol a "papok táncolnak". Benéz a zugokba, a szekrény mögé, és megtalálja a rég ott megbújó szennyet és a szerelmes levél elfelejtett darabkáját is. Aztán mindezt egy olyan érzelmi elektronmikroszkóp alá teszi, hogy azt mind mélységében átélhessük. Nem szeretünk ott takarítani, ahol Mariann takarít, pedig kéne, ha tisztaságban szeretnénk élni. Szeretem az írásait, és tisztelem a bátorságát.

Van az érzelmek leírásához egy különleges képessége, amivel el tud jutni az emberekben legmélyebben rejlő érzelmi alapkövekig.

Hidasi Ágnes

Project and clientmanager

Amikor Mariann első írását olvastam - azt éreztem, hogy de jó... Végre, egy olyan írás, ami elgondolkoztat, óvatosan piszkálja lelkünk bugyrait, és konkrét befejezés hiányában megméretteti értékrendünket, hogy vajon hogyan alakítanánk a végkifejletet... Akkor, az elsőnél azt is gondoltam (lelkes és nem alulpozicionált önbizalommal) - hogy ilyet akár én is tudnék írni. Persze ha lenne időm...majd egyszer... Aztán jött a felismerés, hogy persze - egyszer, ha összeszedném magam, de többször… no azt nem… Hamarosan megérkeztek Mariann újabb írásai... És a teljesen más témájú következő írás, majd a következő – mind csupa izgalom és csupa élet... Mariann nem "egyslágeres" szerző... Figyelmet, teret érdemel. Újra és újra bizonyítja tehetségét. Valamennyi története mélyen emberi, finoman terelgető, meglepő, és a hétköznapok hőseinek élethelyzeteiből táplálkozó... Időnként sebeket tép fel, máskor sebeket gyógyít. Finom, a női lélek rezdüléseivel fűszerezett stílusával minden korosztályt magával ragad. Mariann írásait olvasni egyfajta megtisztulás... Olvasás közben beszippantanak a tájak, emberek, az érzések... Kívánom, hogy még sokáig tartson az ihlet, a lendület... Mindannyiunk örömére és érzelmi gazdagodására...

Hidasi Ágnes.jpg

Dr. Rákossy Wanda
Belgyógyász, nefrológus

Szeretem Mariann írásait, ahogy a tonikot szereti az ember: keserű, de felráz, frissít, és nagyon függővé tud válni tőle az ember. Mariann olyan keserű és nagyon nehéz témákat választ, amiktől a jóérzésű ember első reflexe a menekülés. Ne is lássam, ne is halljam, az "én köreimben" ilyen borzalmak nem fordulhatnak elő. Azonban ez sajnos nem igaz, előfordulhatnak, ott is, ahol nem is sejtenénk. Mert ha vér nem folyik, ha nincs ordítozás, a négy fal között rejtve marad minden. És sajnos az igazán nagy bajban lévő, végsőkig kiszolgáltatott ember nem kiabál. Nem tud segítséget kérni, pont azért, mert mi nem halljuk vagy nem akarjuk hallani a vészjelzéseit - és mert már nem is hisz benne, hogy lenne megoldás. Mariann azért ír, hogy magunkra vegyük azt a felelősséget, ami mindannyiunké. Missziót teljesít, hála és tisztelet illeti ezért.

Én nagyon sokszor szoktam Mariannra gondolni, csak úgy. Teljesen távoli dolgokról is sokszor asszociálok Mariannra. Hogy Ő végül lelkileg is egészséges, romantikus, állatbolond, napsugaras, csupa-szív emberré vált. Merthogy saját korábbi életéből is bőven szokott témát meríteni. És ez a gyerekkor nem gonosz manót csinált belőle, hanem szeretet-képes feleséget és anyát. És szeretet-képes embert. Donort. Terapeutát. Igaz, hogy Görögországig kellett mennie ezért.
Ha egy másik rendszerben nezzük, akkor pedig a Jóisten valószínűleg a szerető embereket és az irodalmi tehetséget adta Neki kárpótlásul élete második felére. És, remélem, az értő olvasók egyre szélesebb táborát.


És most, nézzek csak meg a fotóját, egy szépséges Aphroditébe oltott okos Pallas Athéné van a parton. Szóval, nyugodtan szabad Érte rajongani.

Topor Pál Judit

Olvasó, Szlovákia

Talán azzal kezdeném, hogy kamaszkorom óta jó olvasó vagyok és sokat is olvasok. Két évvel ezelőtt figyeltem fel Mariann írásaira. Ha jól emlékszem az elsők között a kis pajzán erotikus verseit olvastam, ami rögtön lenyűgözött. Fordulatos volt és nagyon ötletes. Mariann gyönyörűen, választékosan és igen finoman vetette papírra a néha arcpirítóan izgató verssorokat. Onnantól kezdve már vártam, hogy mikor oszt meg egy új olvasnivalót számomra. De ha a verseiről azt írnám, hogy megkedveltem őt és a verseit, akkor a prózájáról azt kell mondjam,beleszerettem. Hihetetlenül felépített történetei, szereplői vannak az írásainak. Van ahol hangosan nevetek, vagy épp beleszeretek a szereplőkbe. Máskor megrendít, vagy meglepő, megindító és megható.
Minden írása őszinte, nyílt és magával ragadó. Amit a legjobban a szívembe zártam, hogy nem fél olyan dolgokról írni, ami manapság sajnos még mindig tabu. Pedig nagyon fontos lenne róla beszélni és nem csak elmenni mellette, mondván, az a probléma nem tartozik ránk, nem éljük meg... Ő ezt megmutatja, feltárja, te meg csak kapkodod a fejed, hogy "mivan?!?". Egyszerűen letaglóz. Aztán van, amikor szerelembe esel vagy a meghatódottságtól potyogni kezdenek a könnyeid es van, amikor dühödben, elkeseredésedben amiatt, mert tehetetlen vagy. Egyszerűen az írásaival kihozza belőled a legmélyebb érzelmeket pozitív és negatív irányban is.
Ő az egyik kedvencem, mert pár perc erejéig ki tud ragadni a saját kis életemből és megmutatja, milyen lehet máshol másnak az élete. Csodálatos, amit létre tud hozni a betűkből és a szavakból. Nagyon örülök neki, hogy megismerhettem az írásait, mert nélkülük fakóbb lenne a világ! Sok szeretettel ölellek és köszönöm, hogy írsz!

 

Miller Gertrúd
Párkapcsolati coach terapeuta

 

Mariann elképesztően jól ír. Nagyon bele éli magát az egyes szituációkba, ráadásul rengeteg olyan dologra rávilágítanak az írások, - amik sok ember életében titokban-, de létező dologként vannak jelen. 

Párkapcsolati mediátor és coachként kötelezővé tenném olvasásukat több okból is. Mindig azt mondom, hogy a felismerése a problémáknak már fél siker. Ahogy olvassa az ember a történeteket, úgy jön rá magában a dolgokra. Pár ember egészen biztosan magára ismer. Az emberi érzéseket, legyenek azok pozitívak, vagy negatívak nagyon jól érezteti velünk.
Volt olyan, hogy szó szerint zaklatottá váltam, és legszívesebben bele másztam volna a sorok közé, hogy segíteni tudjak.

Mariann több írása már-már olyan, mint egy izgalmas thriller, olykor viszont egy romantikus lányregény. Szívesen olvasnám ezt egy összefüggő könyv formájában. Erre bíztatni is fogom a jövőben. Minél többször olvasom a történeteket, annál több újdonságot vélek felfedezni bennük.

Szokták mondani, hogy egy jó írónak érdekes a személyisége. Az írónőre ez igen gyenge kifejezés, inkább úgy mondanám, hogy olyan mélyen, és érzékenyen fogalmaz, hogy az emberen letargia, vagy öröm lesz úrrá.

Sokat gondolkodtam  azon, hogy lehet-e jó kritikát írni egy irodalmi műről. Szerintem képtelenség. Azonban minden elfogultság nélkül, én Mariann írásait csak ajánlani tudom. 

 

"Egy jó író nem csak könnyed történetekkel vagy unalomig ismert csavarokkal szédíti olvasóit. Egy jó író egy teljes világot tár elénk, annak minden ízével és illatával együtt."

Michael Ward

 

Mariann! Köszönöm az élményt, és a lehetőséget, hogy olvashatom az írásaidat. 

Baráth Zoltán
Kortárs szerző, szerkesztő

Először is bemutatkozom: Baráth Zoltán vagyok, negyvenhat éves óvodai, gyógypedagógiai asszisztens, a MIR –Magyar Irodalmi Rovat szerkesztője, emellett szerző, és író. Egyszóval kortárs. Mariannt körülbelül két éve ismerem a Pesti mesék nevű irodalmi oldalról. Kapcsolatunk gyümölcse egy közös írás. Eddig. Remélem, lesz több is! Nagyon megszerettem, mint embert. A látásmódja, hogy a sok szemetet kisöpörje a szőnyegek alól, ahová eddig dugdostuk. Mert valljuk be őszintén, vannak dolgok, amelyekről az emberek nem szívesen beszélnek. Ő ezeket direktben kiemeli, és a „csakazértis” módszer alapján feltárja előttünk. „Nézzétek! Lássátok! És igyekezzetek változtatni rajta!” Ő ezzel azonosul, és igen jól, alaposan írja az ilyen jellegű műveit, melyek gyakran valóban megtörtént eseteken alapulnak. Szinte kiáltanak az áldozatok nevében!
Emeljétek hát fel szemeiteket, és vegyétek észre, olyan íróval álltok szemben, aki öntudatos, képben van, és nem fél hallatni a hangját. Mert bűnösök voltak, vannak, és mindig is lesznek - sajnos! Mariann a leleplezésükre tör.
Emellett vannak más jellegű írásai is. Romantikus, sőt, mi több, erotikus húrokat is megpendít olykor-olykor. Igen gyakran érzem azt, hogy a tenyerén hordozza az ember szívét.
Egy biztos, minden alkalommal színtiszta élvezet olvasni az írásait.
Szívből ajánlhatom műveit, melyek garantáltan lekötik az olvasót!

horváth Eszter.jpg

Horváth Eszter
Olvasó


Valami furcsa módon keveredtünk mi össze itt az éterben. Egy csoport, néhány hozzászólás. Hamar kiderült számomra, igazán különleges emberrel hozott össze a Sors. Szeretem, ahogy megírod az élet nem mindennapi, vagy éppen hétköznapi dolgait. Olyan különös módon tudsz hozzányúlni egy-egy életeseményhez, ami az embert gondolkodásra készteti.
A láthatatlant teszed láthatóvá. Azokat a dolgokat írod meg, amiket az ember próbál mélyen elásni magában. Szeretem, hogy nemes egyszerűséggel tálalod élénk, olvasók elé ezeket a történeteket. Még is minden bennük van: hol fájdalom, keserűség, hol vágyakozás, ábránd, hol az élet súlyos terhei, hol pedig az életigenlés.
Sajnálom, hogy személyesen még nem találkoztunk.Egyszer biztos fogunk.
Azt hiszem, mi szívemberek, láthatjuk azt, amit mások nem. Ami a szívnek látható, azt nem mindenki akarja meglátni! Te ezt adod nekünk: azt, hogy megláthassuk, mi mögött, mi lapulhat. Emberi sorsokat teszel elénk.
Én csak köszönni tudom, hogy ismerhetlek, olvashatlak és remélem, minél több emberhez eljutnak az írásaid.

Lencsés György
Falugondnok

Úgy tudod kezdeni az írásaidat, és olyan képekkel és történéssel folytatod, hogy egyszerűen nem tudom abbahagyni. Bizonyos novelláid vagy műveid meglepetéssel érnek véget. Engem egyszerűen kíváncsivá tesznek már az első mondataid és nem tudom letenni, míg a végére nem érek.


Köszönöm, hogy megismerhettem az írásaidat és remélem, sokan részesülnek még ebben a szerencsében.

Molnár Attiláné Csilla
Olvasó, Budapest

Bucsi Mariann írásai nem fantazmagóriák, nem tündérmesék, hanem a kemény valóságot tükröző művek. Elénk tárják a rideg valóságot, de a szívet melengető érzelmeket is. A hét főbűn mindennapjainkban való megnyilvánulásának leírása egyenesen csodálatos. Minden művét egyénileg emelhetném ki, de akkor is csak összességében tudnék nyilatkozni. Remekművek és élmény az olvasásuk. Több olyan írása is van Mariannak, amit nem egyszer olvastam el. Mind fantasztikus, elgondolkodtató és annyira valósághű, hogy amikor olvassa az ember, a történet szereplőjévé válik. A saját életünkből minden írásra találunk párhuzamot, ami által újra értelmezzük azokat. Némelyik végén a csavar szenzációs! 
Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, aki szeret olvasni, aki nem fél szembe kerülni a valósággal és az igazsággal.

Dr. Dávid Gyula

Ügyvéd, tengeri zarándok, a múlt éber őre

Bucsi Mariann nevével a Facebookon találkoztam először, ha jól emlékszem a Csók című novellájával. Első olvasásra megragadott érzelmektől átitatott érzékeny stílusa, igényes szóhasználata, érzelmeinek egészen finom erezetének széles skálája. Aztán rászoktam Bucsira! Izgalmasabbnál izgalmasabb írásai kerültek a kezembe, éreztem mélységes elkötelezettségét a férfi-nő kapcsolatban fellelhető ellentmondások iránt, a bántalmazó, alárendeltségben, olykor kínok között vergődő asszonyok, gyermekek sorsának mesteri bemutatásán. Kerestem könyvesboltokban könyveit, eddig nem találkoztam velük, csak az interneten lehet hozzáférni, eléggé rendszertelenül. Modern, okos nő, penge éles logikával, ragyogóan és gördülékeny stílusban, igazi letehetetlen darabokat ír. Átérezni fokozott érzékenységét az elesettekkel, az alávetettekkel, a kisemmizettekkel szemben, minden szava egy kiáltás az igazságtalanság, az egyenlőtlen helyzetek ellen. Szurkolok neki, és szurkolok magunknak, olvasóknak, hogy minél több ragyogó Bucsi Mariann írást olvashassunk! Én rá szavazok!

Dr Dávid Gyula.jpg